http://www.nefmi.gov.hu/
V I T A I R A T
1
A pedagógusok életpálya-modellje
törvénykoncepció
I. Bevezetés
Az utóbbi évek nemzetközi kutatásai (OECD-TALIS1, McKinsey-jelentés2) és
tudományos munkái (pl.: Fenton Whelan: Lessons Learned3) egyöntetűen arra a
következtetésre jutottak, hogy az oktatási rendszerek sikeressége elsősorban a pedagógusokon
múlik. A külföldi szakemberek véleményével összecseng a Sólyom László korábbi
köztársasági elnök által felkért Bölcsek Tanácsának álláspontja, amelyet a „Szárny és teher”4
című javaslatcsomag tartalmaz. „Az oktatás sikerének a kulcsa a megbecsült, motivált, kiváló
pedagógus… A pályájáért és tárgyáért lelkesedő pedagógus csodákra képes” – olvasható a
kiadványban.
A magyar oktatási rendszer eredményessége szempontjából kulcsfontosságú, hogy a
pedagógushivatást a legrátermettebb, legtehetségesebb emberek válasszák, a már gyakorló
eredményes pedagógusok pedig pályán maradjanak. Ehhez szükséges az immár hosszú évek
óta tervezett pedagógus életpálya-modell bevezetése. (Az utóbbi évek során bebizonyosodott,
hogy a korábbi életpálya-modell koncepciókból kiragadott egyes elemek bevezetése
értelmetlen, sőt káros. A pedagóguspálya presztízsének növeléséhez szükséges a modell teljes
körű bevezetése.)
Az életpálya-modell a pálya egészére ösztönzően hat; szavatolja a pedagógusi munka
magas minőségét, a foglalkoztatási biztonságot, a megfelelő életszínvonalat, a szakmai
fejlődést, lehetőséget teremt továbbá az alkalmatlanok kiszűrésére is. A korábbi felmérések
szerint a pedagógusok döntő többsége támogatná az életpálya-modell bevezetését.5
1 Az OECD TALIS (Teaching and Learning International Survey) kutatás. 2008.
2 McKinsey and Company: „How the world’s best performing school systmes come out on top”. 2007.
3 Fenton Whelan: Lessons Learned, How Good Policies Produce Better Schools. 2009.
4 Szárny és teher, Bölcsek Tanácsa Alapítvány, 2009.
5 A Tárki az Oktatási Minisztérium megbízásából 2001. novemberében és decemberében végzett reprezentatív
felmérést a közoktatásban dolgozó pedagógusok körében. A megkérdezettek több mint kétharmada támogatta a
minisztérium akkori életpálya-modell javaslatát.
V I T A I R A T
2
Javasoljuk, hogy a pedagógus életpálya-modellre az új közoktatási törvény elfogadása
után külön törvény szülessék, mivel érinti a hatályos közalkalmazotti törvényt, és más
jogszabályokat is. Gondolunk itt többek között a közalkalmazotti törvény előmeneteli és
illetményrendszerétől lényegesen eltérő szabályokra, amelyeket ennek a törvénynek a
pedagógusokat illetően meg kell majd fogalmaznia.
A rendszer bevezetése egyben új pedagógus bértábla alkalmazását is megköveteli.
II. Alapelvek
Az új pedagógus előmeneteli rendszer minden nevelési-oktatási intézményben,
pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra vonatkozik.
A pedagógus életpálya egy kétéves gyakornoki időszakból, és három – kivételes
esetben négy – további szakaszból áll (a továbbiakban „fokozatból”): Pedagógus I.,
Pedagógus II., Pedagógus III. (mesterpedagógusi), és Tudóstanár fokozatból. Pedagógus
I. fokozatba az léphet, aki megfelelt a gyakornokság lezárását jelentő „minősítő vizsgán”,
míg a Pedagógus II. fokozathoz „minősítés” szükséges. A Pedagógus III. (mesterpedagógusi)
fokozat elérésének feltétele a pedagógus-szakvizsga megszerzése, 14 éves pedagógusi
munkaviszony, valamint a második minősítés megszerzése, míg Tudóstanár az lehet, aki
tudományos fokozattal, legalább 14 éves pedagógiai gyakorlattal rendelkezik, és megszerezte
a második minősítést. A minősítő eljárás életpálya-szakaszonként első alkalommal a
pedagógus számára ingyenes.
A különböző fokozatokhoz eltérő illetmények tartoznak, ugyanakkor megmarad a
háromévenkénti béremelési automatizmus is. Az új pedagógus előmeneteli rendszer új
pedagógus bértáblát jelent, amely már nemcsak a megszerzett képesítéseket és a pályán töltött
éveket veszi figyelembe, hanem a minősítés eredményét is. A nem állami, nem
önkormányzati fenntartású intézmények pedagógusainak fizetési „kategóriába” sorolása a
közalkalmazott pedagógusokkal azonos módon történik.
Az új rendszerben jelentős alapilletmény növekedést az a pedagógus ér el, aki
megszerezte a Pedagógus II. illetve a Pedagógus III. fokozatba kerüléshez szükséges
minősítést. Az egyes fokozatok a munkaviszony időtartamának növekedésével további
fizetési kategóriákra tagozódnak. 6
6 A gyakornoki fokozat 1, a Pedagógus I. fokozat 2-3, a Pedagógus II. fokozat 2-12, a mesterpedagógusi és a
tudóstanári fokozat pedig maximálisan 10 fizetési kategóriára tagozódik.
V I T A I R A T
3
A minősítés dönti el, hogy a pedagógus milyen speciális szakmai feladatokat láthat el
(osztályfőnök, munkaközösség-vezető, vizsgáztató tanár, vizsgaelnök, intézményvezető,
mentor, szakértő, szaktanácsadó), és a kötelező óraszámok tekintetében is különbségek
lehetnek az egyes fokozatok között.
A Pedagógus I. és a Pedagógus II. fokozatba történő továbblépés kötelező, a
Pedagógus III. (mesterpedagógusi) szint elérése azonban már nem.
A minősítést követően a pedagógus a következő fokozat első fizetési kategóriájába
kerül, függetlenül attól, hogy hány év után szerezte meg a minősítést.7
A minősítési eljárás során fokozottan figyelembe kell venni a pedagógusok alapvető
kötelezettségeinek teljesítését.
Az eljárás szabályait az 1. sz. melléklet részletezi.
A pedagógusok alapvető kötelezettségeit a 2. sz. melléklet sorolja fel. 8
III. 1. A rendszer bevezetése
Az új pedagógus előmeneteli rendszer bevezetésére legkorábban a 2012/2013-as
tanévben kerülhet sor.
A már pályán lévő pedagógusok első minősítése a 2017/2018-as tanév végéig
megtörténik. Az új rendszerbe való belépés feltétele a minősítő vizsga teljesítése (a minősítés
megszerzése). Amíg a már pályán lévő pedagógus nem lép be az új rendszerbe, addig a Kjt.
általános, és az adott időpontban hatályos szabályai vonatkoznak rá.
A rendszer bevezetésekor már legalább 2 éve pályán lévők9 első sikeres minősítésüket
követően a Pedagógus I., a legalább 8 éve pályán lévők pedig a Pedagógus II. fokozatba
kerülnek majd. A legalább 14 éves tanári tapasztalattal, pedagógus-szakvizsgával, illetve
tudományos fokozattal rendelkező pedagógusok első minősítésüket követően Pedagógus III.
(mesterpedagógusi), illetve tudóstanári fokozatba kerülnek. A sikeres minősítést megszerző
pedagógus a következő fokozat első fizetési kategóriájába kerül.
A minősítési rendszer a 2011/2012-es tanév második félévében kezdi meg – kísérleti
jelleggel – a működését.
7 Függetlenül attól, hogy a pedagógus melyik kategóriában volt második minősítésekor (pl.: a „Pedagógus I. 2.”,
a „Pedagógus I. 3”, vagy „Pedagógus I. 4”), ha megfelelt, mindenképpen a „Pedagógus II. fokozat első
kategóriájába kerül.
8 A pedagógusok jogairól és kötelezettségeiről a közoktatási törvény is rendelkezik.
9 A pályán eltöltött idő a tényleges pedagógusi munkával töltött időt jelenti bármely jogviszonyban, a rá irányadó
heti kötelező óraszám felénél több munkaidőben. A gyermekgondozással töltött évek a Pedagógus II., illetve a
Mesterpedagógus fokozatba kerülés szempontjából fél évnek számítanak.
V I T A I R A T
4
Az új fokozatba mindig a minősítést követő tanév szeptember 1-jén lép a pedagógus,
tehát az új rendszerbe való átlépés első lehetséges dátuma 2012. szeptember 1-je.
III. 2. Kivételek
Azokra a pedagógusokra, akik a rendszer bevezetését követő 10. tanév (a 2022/23-es
tanév) végéig elérik a nyugdíjkorhatárt, nem vonatkozik a minősítési kötelezettség. Ha nem
szereznek minősítést, akkor rájuk a mindenkori hatályos Kjt. szabályai érvényesülnek.
A GYES-en, GYED-en töltött évek 50 százalékban ledolgozott évnek számítanak,
amennyiben a pedagógus munkaviszonyban van a gyermeknevelés ideje alatt. A
pedagóguspályára való visszatérést követően leghamarabb két év elteltével tehető le a
minősítő vizsga, illetve szerezhető meg a minősítés.10 Ugyanezek a szabályok vonatkoznak a
nem pedagógus munkakörben dolgozó, majd pedagógus pályára lépő vagy pályára visszatérő
pedagógusokra is.
A legalább hat éves nem pedagógusi munkatapasztalattal rendelkező, átképzéssel
pedagógus képesítést szerzett pedagógusok mentesülnek a gyakornokság alól. Pedagógus
pályára lépésüket követően két éven belül minősítési kötelezettségük van.11
IV. Az életpálya kezdete: a tanárképzés
Az új pedagógus előmeneteli rendszer bevezetésével párhuzamosan szükség van a
pedagógusképzés rendszerének átfogó felülvizsgálatára. A közoktatás igényeinek megfelelő
változásokat a felsőoktatási törvényben és a pedagógusképzést szabályozó, kapcsolódó
jogszabályban szabályozzuk.
A legjobb, legrátermettebb diákok pedagóguspályára történő irányítása a középiskolai
tanárok hivatásbeli kötelessége.
A pedagógusképző intézmények hallgatóinak kiválasztási kritériumai között szerepel a
jelentkezők pálya iránti elkötelezettségének vizsgálata. A felvételi eljárás részleteit és a
képzési rendszert a felsőoktatási törvény szabályozza.
10 A minősítő vizsga/minősítés megszerzését követő tanév első napjáig a Kjt. általános és mindenkori hatályos
szabályai vonatkoznak rájuk.
11 A bértábla következő fokozatába a minősítés idejétől függetlenül csak akkor léphetnek, ha a fokozatba
kerüléshez szükséges összes feltételt teljesítették.
V I T A I R A T
5
A főiskolai, illetve egyetemi képzés befejező (4. illetve 6.) tanévében sorra kerülő
„pedagógusjelölti” év során a hallgatók „hallgatói munkadíjban” részesülnek, amely a
mindenkori minimálbérnek legalább 90 %-a.
Az óvodapedagógusok és tanítók négy éves képzése hagyományosan eléggé
gyakorlatközpontú ahhoz, hogy ők a diploma kézhezvétele után a két év gyakornoki idővel
megkezdhessék a pályát, tehát esetükben nem szükséges a külön pedagógusjelölti év.
A tanárképzésben a képzési idő hat év. Az utolsó évet a tanárjelölt már nagyrészt a
közoktatási intézményben, munkával tölti, az egyetemen pedig további módszertani képzést
kap.
V I T A I R A T
6
V. A minősítő bizottság
A minősítő bizottság három tagú. A bizottság tagjai: a megyei kormányhivatal oktatási
osztálya (a továbbiakban: kormányhivatal) által delegált felkészített szakértő, a
pedagógusképző intézmény Tanárképző Intézetének vagy gyakorlóiskolájának felkészített
oktatója, és a fenntartó szándékait is képviselő intézményvezető, vagy az általa az
intézményből kijelölt Pedagógus III. (Mesterpedagógus)/Tudóstanár. A minősítésben részt
vevő felsőoktatási intézményt a földrajzi távolságot mérlegelve a megyei kormányhivatal
jelöli ki.
A bizottságba a kormányhivatal az országos közoktatási szakértői névjegyzékből jelöli
ki a szakértőket, akik e feladatra jogosító kötelező képzésen vesznek részt. A minősítési
eljárásban a 2017/18-as tanévtől kezdve csak olyan képzett szakértő, igazgató vagy
pedagógus vehet részt, akinek legalább 15 éves pedagógusi gyakorlata és pedagógus
szakvizsgája van, valamint gyakorló pedagógus az adott közoktatási területen. A 2017/2018-
as tanévtől kezdve további feltétel, hogy a szakértő a Pedagógus II. vagy a Pedagógus III.
(mesterpedagógusi)/tudóstanári fokozatba tartozzon.
Csak magasabb fokozatba tartozó pedagógus vehet rész az alacsonyabb fokozathoz
szükséges minősítési eljárásban.
A minősítési eljárást az 1. sz. melléklet szabályozza.
VI. Az életpálya fokozatai
1. A gyakornoki időszak
A pedagógus életpálya első szakasza a mindenki számára kötelező gyakornoki
időszak.
A pályakezdő szakasz 2-4 évig tart, és minősítő vizsgával zárul. Aki megfelelt a
vizsgán, továbblép az életpálya következő szakaszába; aki másodszorra sem felelt meg, nem
léphet pedagógus pályára. Ha a gyakornoki időszak végén a gyakornok „nem megfelelt”
minősítést kap, jogviszonya az adott intézményben a törvény erejénél fogva megszűnik. 12
12 A minősítő vizsgát nem teljesítő pedagógusok által betölthető munkakörök listáját az 1. sz. melléklet
tartalmazza. A gyakornokoknak határozatlan idejű szerződésük van, de ez a sikertelen minősítő vizsgát követően
V I T A I R A T
7
A gyakornokok kötelező heti óraszáma tanítók és tanárok esetében 19 óra,
óvodapedagógusok esetében 27 óra. A gyakornoki évek alatt túlóra és osztályfőnökség nem
vállalható. A gyakornokok munkáját az intézmény vezetője és szakmai segítő segíti. A
gyakornokoknak óráik megtartása mellett kötelező heti 2 órát hospitálniuk, és részt kell
venniük az iskola által előírt szakmai továbbképzéseken és az iskolai fejlesztésekben.
A gyakornok alapbére a mindenkori minimálbér 160 illetve 200 százaléka13, amely
illetményalapnak tekintendő: ehhez viszonyítva kell megállapítani a pedagógus előmeneteli
rendszer fokozataihoz tartozó illetményeket.
A kormány és az önkormányzatok ösztöndíjat alapíthatnak az egyetemen/főiskolán és
a gyakornoki időszak első két évében kiemelkedő teljesítményt nyújtó pályakezdők számára.
Az ösztöndíj elnyerésének feltétele az első gyakornoki évben a legalább jó minősítésű
diploma és az egyetem pedagógiai tanszékének ajánlása; a második gyakornoki évben pedig a
közoktatási intézmény ajánlása. Az ösztöndíj a gyakornoki alapfizetés legalább 50
százalékának megfelelő összeg.
VI. 2. Pedagógus I.
A gyakornok a minősítő vizsgát követően léphet be a Pedagógus I. fokozatba,
alapbére a gyakornoki alapfizetés 110 százaléka. A fokozatot elérő pedagógus lehet
osztályfőnök és vizsgáztató tanár. Az első minősítésnek legkorábban a fokozatban töltött 6.,
legkésőbb a 9. év során kell megtörténnie.
A minősítési eljárásról lásd. az 1. sz. mellékletben.
A Pedagógus I. kötelező óraszámát lásd az 5. a) mellékletben.
a törvény erejénél fogva megszűnik. Más nevelési-oktatási intézményben, saját költségen, újra megpróbálhatják
letenni a minősítő vizsgát.
13 a 160 % óvodapedagógusokra és tanítókra, a 200 % szaktanárokra értendő.
V I T A I R A T
8
VI. 3. Pedagógus II.
A Pedagógus II. fokozatot elérő pedagógus kezdő alapbére a gyakornoki fizetés 150
százaléka. A Pedagógus II. fokozatba lépés feltétele a legalább 8 éves pedagógusi gyakorlat és
a minősítés.
A fokozatot elérő pedagógus lehet munkaközösség-vezető, vizsgaelnök, emelt szintű
érettségiztető - ha rendelkezik szakvizsgával -, intézményvezető14, mentortanár. A Pedagógus
II. fokozatot elérők láthatnak el sajátos többletfeladatokat (mentortanár, munkaközösségvezető,
intézményvezető, szakértő). A Pedagógus II. kötelező óraszámát lásd az 5. a)
mellékletben.
A Pedagógus II. fokozatban minimálisan 6 évet kell eltöltenie a pedagógusnak, ezután
léphet a Pedagógus III. (mesterpedagógusi) fokozatba, amennyiben szakvizsgát szerez és
megszerzi a második minősítést. A Pedagógus III. (mesterpedagógusi) kategóriába való
továbblépés már nem kötelező.
A Pedagógus II. fokozathoz 2-12 fizetési kategória tartozik.
VI. 4. Pedagógus III. (Mesterpedagógus)
A Pedagógus III. (mesterpedagógusi) fokozatot legkevesebb 14 év szakmai
gyakorlatot követően lehet elérni. A Pedagógus III. (mesterpedagógusi) fokozatba kerülés
további feltétele a pedagógus-szakvizsga és a második minősítés megszerzése. A Pedagógus
III. (mesterpedagógusi) fokozatot elért pedagógus legkisebb alapfizetése a gyakornoki
alapfizetés 200 százaléka. A Pedagógus III. (Mesterpedagógus) is kötelezhető többletfeladat
ellátására. Kötelező óraszámát lásd az 5. a) mellékletben.
A Pedagógus III. (mesterpedagógusi) fokozathoz maximálisan 10 fizetési kategória
tartozik.
14 Az intézményvezetői kinevezés feltételei: 10 éves pedagógusi gyakorlat, minősítés, közoktatási vezetői
pedagógus-szakvizsga.
V I T A I R A T
9
VI. 5. A tudóstanári cím
A tudományos fokozatot megszerző és rendszeresen publikáló Pedagógus II. vagy
Pedagógus III. (mesterpedagógusi) fokozathoz tartozó pedagógusok tudóstanári fokozatba
léphetnek. A tudóstanári fokozat elérésének további feltétele a legalább 14 éves szakmai
gyakorlat és a második minősítés megszerzése. A Tudóstanár minimális alapbére a Pedagógus
I. alapbérének 220 százaléka.
A tudóstanári fokozathoz maximálisan 10 fizetési kategória tartozik.
VI. 6. Az életpálya befejező szakasza
A mindenkori nyugdíjkorhatár elérését megelőző ötödik évtől a pedagógusok
dönthetnek úgy, hogy alacsonyabb óraszámban tanítanak, fizetésük pedig csak az óraszámcsökkentés
mértékének 50 százalékával csökken. (10 százalékos óraszám-csökkentés esetén
például a pedagógus alapbére 5 százalékkal csökken.) Az óraszámcsökkentést választó
pedagógus nem vállalhat túlórát.
A kedvezményes befejező szakaszt csak azok a pedagógusok választhatják, akik a
nyugdíjkorhatár előtti ötödik évet megelőzően legalább 20 évet töltöttek a pedagógus pályán.
A kedvezményes befejező szakasz választáson alapul, a munkáltató nem kötelezheti rá a
dolgozót.
VII. 1. Továbbképzés
A folyamatos továbbképzés a pedagógusok életpályájának fontos része, ezért
szükséges a kötelező továbbképzési rendszer fenntartása, a továbbképzések akkreditációjának
szigorítása és a továbbképzések ellenőrzése.
A továbbképzések szakmai ellenőrzésében a felsőoktatási intézmények oktatói, vagy
az általuk felkért szakemberek, és a Pedagógus Kamara által delegált Mesterpedagógusok
illetve Tudóstanárok vesznek részt.
A pedagóguspálya elején elsősorban módszertani, később a közoktatási tananyaghoz
kapcsolódó, szemléletformáló szakmai továbbképzések teljesítése ajánlott. Támogatandó a
nyelvtanárok anyanyelvi közegben történő továbbképzése is.
V I T A I R A T
10
VII. 2. A pedagógusok továbbképzési kötelezettsége
A Pedagógus I., Pedagógus II. és Pedagógus III. (mesterpedagógusi) fokozat
elérésének feltétele a korábbi minősítési eljárás alkalmával előírt továbbképzés elvégzése.
A Pedagógus II., a Pedagógus III. (mesterpedagógusi) és a tudóstanári kinevezést a
munkáltató megvonhatja azoktól a pedagógusoktól, akik a fokozatba lépésüket követő 9.
tanév végéig nem végzik el a megfelelő óraszámú akkreditált továbbképzést. A Pedagógus III.
(Mesterpedagógus) és a Tudóstanár kiválthatja továbbképzési kötelezettségét továbbképzések
tartásával, tankönyvírással, megfelelő számú szakmai tanulmány írásával, kiemelkedő
művészeti tevékenységgel.
A felsőoktatási intézményekkel együttműködő vezetőtanárokat és mentortanárokat a
pedagógusképző intézmények bevonhatják az egyetemi pedagógusképzésbe.
VII. 3. A pedagógus-szakvizsga
A pedagógus-szakvizsgára felkészítő képzés megújítja, elmélyíti és kiegészíti a
felsőoktatásban megszerzett ismereteket és jártasságokat, illetve a pedagógus olyan
ismereteket, jártasságokat sajátít el, amelyek megszerzésére a felsőoktatási tanulmányok során
nincs lehetőség. A képzés közvetíti a szaktudomány legújabb elméleti és gyakorlati
ismereteit; fejleszti a nevelés-oktatás és a pedagógus munkakörrel járó egyéb feladatok
ellátásához szükséges jártasságot és képességeket, a pedagógiai pályára való alkalmasságot;
hozzájárulhat a vezetői, szakértői, szaktanácsadói, mentori, vizsgaelnöki, vezetőtanári
(gyakorlatvezető óvónői, tanítói, gyógypedagógusi) tevékenység, valamint a mérési és
értékelési, minőségbiztosítási és minősítési feladatok ellátásához szükséges ismeretek
elsajátításához. A szakvizsgára történő felkészítésre az a pedagógus jelentkezhet, aki
rendelkezik a pedagógus munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettséggel és
szakképzettséggel, valamint legalább három év pedagógus munkakörben eltöltött gyakorlattal.
A pedagógus-szakvizsgára történő felkészítés kizárólag pedagógusképzést folytató
felsőoktatási intézményben, szakirányú továbbképzési keretek között folyhat. A képzés ideje
4 félév, legalább 360 óra.
A pedagógus-szakvizsgára felkészítő képzés követelményeit a felsőoktatási törvény és
alacsonyabb rendű jogszabályok tartalmazzák.
V I T A I R A T
11
VIII. Pótlékok, kiegészítő illetmények és órakedvezmények
Legsürgetőbb az intézményvezetői és az osztályfőnöki pótlék megemelése. Az
igazgatói pótlék a gyakornoki kezdő alapfizetés 40-80 százalékának, az osztályfőnöki pótlék
pedig 15-35 százalékának megfelelő összeg. Az igazgatói pótlék mértékét differenciálni kell
az intézmény típusa és a diáklétszám alapján. Az osztályfőnökök pótlékát az osztálylétszám,
az évfolyam, és a hátrányos helyzetű/SNI-s diákok arányának figyelembevételével kell
megállapítani. A pótlékokról a munkáltató dönt az itt meghatározott keretek között.
A munkaközösség-vezetői pótlék a gyakornoki kezdő alapfizetés 5-10 százaléka. Az
igazgató-helyettesi pótlék az igazgatói pótlék 50 százaléka.
A fenntartó további pótlékokat állapíthat meg (pl. sajátos nevelési igényű gyermekeket
nevelő pedagógusoknak, a legalább két szaktárgyat tanító tanároknak, hiányszakon tanító
pedagógusoknak, vagy egyéb indokolt esetben, az alapilletmény 5-10 százalékának megfelelő
összegben).
A magyar oktatási intézmények színvonalában súlyos egyenlőtlenség tapasztalható,
ezért indokolt a hátrányos helyzetű kistelepülési iskolákban dolgozó pedagógusoknak
kiegészítő illetményt folyósítani legalább az alapilletmény 10 százalékának megfelelő
összegben.15 A kiegészítő illetményt a fenntartó pályázat útján vagy saját forrásból biztosítja.
A korábban legalább két ciklust – 10 évet – intézményvezetőként dolgozó
pedagógusok „címzetes igazgatói” pótlékban részesülnek, amennyiben igazgatóságukat
követően továbbra is az intézményben maradnak. Pótlékuk a korábbi igazgatói pótlék 50
százaléka egy további vezetői ciklus időtartamára.
A vezetőtanárokat, gyakorlatvezetőket és mentorokat arra az időre illeti meg
illetmény-kiegészítés, amíg ezeket a többletfeladatokat ellátják. A kiegészítő illetmény
folyósítása a pedagógusképző intézmény költségvetéséből történik.
Az említett pótlékokon kívül jelenleg létező pótlékok megszűnnek. A többletmunkát a
munkáltató (fenntartó) célfeladatokra szánt keretéből díjazza.
Órakedvezményt kapnak az osztályfőnökök (az osztályfőnöki órakedvezmény
főszabály szerint heti egy óra, amelyet a fenntartó kettőre emelhet), a munkaközösség-vezetők
(heti egy óra), és a diákönkormányzatot segítő pedagógusok (heti egy óra).
Az intézményvezetők kötelező óraszámát a közoktatási törvény szabályozza. Lásd az
5. melléklet b) táblázatát.
15 A kistérségi, hátrányos helyzetű településeken, régiókban állami támogatás keretében szolgálati lakást kapnak
azok a pedagógusok, akik a település intézményeiben feladatellátásra, oktatás-nevelésre vállalkoznak.
V I T A I R A T
12
IX. A pedagógus igazolvány
Az új típusú pedagógus igazolvány a pedagógusi kinevezéssel egyidejűleg jár. Azigazolvánnyal igénybe vehető lehetséges kedvezmények: kedvezmény szakirodalom vásárlása
esetén, kedvezményes belépő állami/önkormányzati múzeumok kiállításaira, kedvezményes
beiratkozási díj állami/önkormányzati könyvtárakba, kedvezmény a Nemzeti Színház és a
Magyar Állami Operaház előadásaira, kedvezményes hitelfelvételi lehetőség az első lakás
vásárlásához. A kedvezmények igénybe vehetők a nyugdíjazást követően is. Cégek és
intézmények további kedvezményeket adhatnak.
X. Alkotói szabadság
Egy éves alkotói szabadságra a legalább Pedagógus II. fokozatot elért pedagógusok
pályázhatnak. Az alkotói szabadság feltétele, hogy a pályázó egy éves szakmai munkatervét
jóváhagyja a minősítő bizottság. Az intézmény vezetője a bizottság döntésének és a fenntartó
véleményének ismeretében határoz az alkotói szabadság engedélyezéséről. Az adott
intézményben egy tanévben alkotói szabadságot élvező pedagógusok létszáma nem haladhatja
meg a nevelőtestület összlétszámának 5 százalékát.
Az alkotói szabadságon töltött idő munkajogi szempontból a fizetés nélküli
szabadsággal azonos elbírálás alá esik. Az alkotói szabadság idején a pedagógusok állami
ösztöndíjat kaphatnak.
V I T A I R A T
13
Mellékletek jegyzéke
1. A minősítési eljárás
2. A pedagógusok alapvető kötelességei
3. Életpálya fokozatok és fizetési kategóriák
4. A pedagógus előmeneteli rendszer összefoglaló táblázata
5. a) A pedagógusok heti kötelező óraszáma
b) A vezetők heti kötelező óraszáma
1. melléklet
A minősítési eljárás
A minősítési eljárás összetett folyamat a minősítés szempontjai, az eljárásban
résztvevők, a módszerek és minősítő eljárás időtartama tekintetében is. Az eljárás során
minden pedagógusra egységes, nyilvános szabályok vonatkoznak. A bizottság a jelölt teljes
körű iskolai tevékenységét vizsgálja. A minősítő eljárás során a bizottság a jogszabályokban
és a pedagógusok munkaköri leírásában megfogalmazott alapvető kötelezettségekre
támaszkodik.
Az eljárás során a minősítő bizottság figyelembe veszi többek között az intézmény
vezetőjének véleményét; a szaktanácsadói jegyzőkönyvet; a jelölt munkaközösségvezetőjének
értékelését; szaktanárok esetében a standardizált mérések eredményeit
(kompetenciamérések, érettségi eredmények); a diákok és szülők anonim, kérdőíves
felmérésen alapuló véleményét; a pedagógus által készített írásbeli anyagokat, beszámolókat
(önreflexiók, óravázlatok, tanmenetek, „személyiségi lapok”; a pedagógus önértékelése, stb.).
A minősítő bizottság vizsgálja a pedagógus munkájával kapcsolatos egyéb dokumentumokat
is (az általa készített feladatlapokat, javítási-pontozási terveket, kijavított dolgozatokat,
statisztikákat, stb.).
A minősítő bizottság tagjai meghatározott szempontok alapján, egymástól függetlenül
pontozzák a pedagógus teljesítményét, majd a pontszámokat összeadják. Az összpontszám
alapján kétféle döntés születhet: „megfelelt”, „nem felelt meg”. A bizottság döntése ellen csak
jogszabálysértésre hivatkozva lehet fellebbezni az megyei kormányhivatalhoz.
V I T A I R A T
14
A minősítő eljárás részletes szabályait és a tárgyilagos döntést szolgáló értékelő lapokat
a törvény kihirdetését követően miniszteri rendeletben kell közzétenni.
1. A gyakornok minősítő vizsgája
A háromtagú bizottság a következő szempontok alapján – a tanórai tevékenységet
súlyozottan figyelembe véve – értékeli a gyakornok teljesítményét:
• Szakmai felkészültség
• A tanítási órák és foglalkozások, valamint a tanulók munkájának tervezése,
szervezése, értékelése
• Tanórai nevelő-oktató munka
• Tanórán kívüli nevelő-oktató munka
• Kapcsolattartás és együttműködés a gyermekekkel illetve tanulókkal, a szülőkkel és a
munkatársakkal
• Az adminisztratív teendők ellátása
• Részvétel az intézmény szakmai munkájában és a fejlesztésekben
• A munkavégzés pontossága
• Új módszerek iránti fogékonyság
• Problémamegoldó képesség
• A pedagógus etikai szabályok tiszteletben tartása
A pedagógusi kinevezés feltétele az összpontszám legalább 60 százalékának teljesítése. A
minősítő vizsga teljesítése esetén a gyakornok belép a Pedagógus I. fokozatba.
Amennyiben a pedagógust a minősítés eredménye nem jogosítja fel a továbblépésre, a
minősítő vizsgát két év múltán, saját költségén még egyszer megismételheti. A megismételt
vizsga sikertelensége esetén a pedagógus munkaviszonya pedagógusként megszűnik abban az
intézményben, ahol addig dolgozott. Ha más intézményben alkalmazzák, saját költségén két
év elteltével ismét megpróbálhatja letenni a minősítő vizsgát. 16
A minősítő vizsgát nem teljesítők nem pedagógusi munkakörben továbbra is
alkalmazhatóak az adott intézményben.
16 Ha ismét nem teljesíti a vizsgát, munkaviszonya megszűnik.
V I T A I R A T
15
2. A minősítés
A minősítés megszerzése a Pedagógus II. fokozatba kerülés feltétele, illetve a
Pedagógus III. fokozatba lépés feltételrendszerének eleme. A minősítő bizottság a következő
szempontok alapján – a tanórai tevékenységet súlyozottan figyelembe véve – értékeli a
pedagógus teljesítményét:
• Szakmai felkészültség
• A tanítási órák és foglalkozások, valamint a tanulók munkájának tervezése,
szervezése, értékelése
• Tanórai nevelő-oktató munka
• Tanórán kívüli nevelő-oktató munka
• Kapcsolattartás és együttműködés a gyermekekkel illetve tanulókkal, a szülőkkel és a
munkatársakkal
• Részvétel az intézmény szakmai munkájában és a fejlesztésekben
• Tehetséggondozás
• Új módszerek iránti fogékonyság
• Problémamegoldó képesség
• Az adminisztratív teendők ellátása
• A továbbképzések teljesítése
• Speciális és többletfeladatok (pl.: osztályfőnöki munka) teljesítése és minősége
• A munkavégzés pontossága
• A pedagógus etikai szabályok tiszteletben tartása
• Többletpontok adhatók a munkaköri leírásban nem szereplő, de az intézmény
szempontjából hasznos tevékenységért, intézményi programok szervezéséért,
szakmailag jelentős tudományos tevékenységért.
A minősítést a jelölt akkor kapja meg, ha az összpontszámnak legalább a 60 százalékát
eléri.
A minősítés részletes szempontjairól, módszereiről, a szempontok egyenként és
összességében történő értékeléséről külön jogszabály rendelkezik.
Amennyiben a pedagógust a minősítés eredménye nem jogosítja fel a továbblépésre,
az eljárás két év múltán, a pedagógus saját költségére, egyszer megismételhető, ennek
V I T A I R A T
16
sikertelensége esetén azonban munkaviszonya pedagógusként megszűnik abban az
intézményben, ahol addig dolgozott.
Az a pedagógus, akinek munkaviszonya megszűnt, két év elteltével – saját költségén –
újra megismételheti a minősítési eljárást, amennyiben más nevelési-oktatási intézmény
alkalmazza.
A minősítést nem teljesítők nem pedagógusi munkakörben továbbra is
alkalmazhatóak.
3. A minősítő vizsgát/minősítést nem teljesítő pedagógus
A minősítő vizsgát/minősítést nem teljesítő pedagógus minden olyan munkakört
betölthet az intézményben, amely nem igényel pedagógus végzettséget/szakképesítést. A
következő munkakörökre jogosultak például:
• iskolai adminisztrátor
• pedagógiai asszisztens
• laboráns
• oktatás-technikus
• iskolai gazdasági ügyintéző (átképzés után)
• könyvtáros asszisztens (átképzés után)
• szabadidő-szervező
• rendszergazda
V I T A I R A T
17
2. melléklet
A pedagógus alapvető kötelességei
I. Az óvodapedagógus
• Feladatait a közoktatási törvény előírásai és a helyi nevelési program alapján végzi
• A rábízott gyerekeket legjobb tudása szerint neveli és fejleszti
• Munkáját tervszerűen végzi
• Gondoskodik a gyermekek testi épségének megóvásáról
• Segíti a gyermekek testi-lelki, szociális, értelmi képességeinek fejlődését
• Az ismereteket sokoldalúan közvetíti
• A tevékenységeken keresztül felkelti a gyermekek érdeklődését az ismeretszerzés iránt
• Személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének
kibontakozását
• Vezeti a személyiséglapokat
• Szoros kapcsolatot tart fenn a szülőkkel, folyamatosan tájékoztatja őket a gyermekek
fejlődéséről
• A rábízott gyermekeket soha nem hagyja felügyelet nélkül
• A gyermekekkel differenciáltan foglalkozik
• Gondoskodik a lemaradók felzárkóztatásáról és a tehetséggondozásról
• A gyermekeket egészséges, higiénikus életmódra neveli
• Mindent megtesz azért, hogy az óvodások életkoruknak megfelelően fejlődjenek, és
nevelésük eredményes legyen
• Tiszteletben tartja a gyermeki személyiséget
• Gondoskodik az érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes óvodai légkör
megteremtéséről
• Ellátja a gyermek személyi gondozásával kapcsolatos feladatokat
• Segíti a gyermeki személyiség kibontakozását az életkori és egyéni sajátosságok, és az
eltérő fejlődési ütem figyelembevételével
V I T A I R A T
18
• Biztosítja a megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési
lehetőségeket a gyermek leghatékonyabb fejlesztő tevékenységéhez, a játékhoz
• Segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását
• Segíti a gyermeket az óvodából iskolába való átmenet folyamatában
• Együttműködik a nevelőtestület többi tagjával
• Gondoskodik a rábízott csoportszoba díszítéséről
• Tiszteletben tartja a pedagógus etikai szabályokat
• A gyermekeket a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére beveli
• Ellátja az adminisztratív teendőket
• Munkahelyére pontosan érkezik
• A hivatali titkot megőrzi
• Teljesíti a kötelező továbbképzéseket
• Határidőre megszerzi a kötelező minősítéseket
II. 1. Tanító, általános- és középiskolai tanár, szakoktató
• Feladatait a közoktatási törvény előírásai és az intézmény pedagógiai programja
alapján végzi
• Megtanítja a tantervben előírt törzsanyagot
• Szakszerűen megszervezi a tanítás és tanulás folyamatát
• A tanmeneteket folyamatosan aktualizálja és felülvizsgálja
• Az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetíti
• Segíti a diákok személyiségének fejlődését
• A tanulók munkáját irányítja, ellenőrzi, értékeli
• Törekszik a diákok egyenletes terhelésére
• Motiválja a diákokat szaktárgya elsajátítására
• A tanórákat a tanulók életkori adottságaihoz, haladási tempójához alkalmazkodva,
differenciáltan szervezi
• Tevékenysége során figyelembe veszi a diákok társadalmi helyzetét, kulturális hátterét
és sajátos nevelési igényét
• Gondoskodik a szociális támogatásra szoruló diákok segítéséről
• Segíti a lemaradók felzárkóztatását
• Segíti a tehetségek kiteljesedését, nyilvántartja a tehetséges diákokat
V I T A I R A T
19
• Odafigyel a diákok egyéni problémáira
• A diákokat egészséges, higiénikus életmódra és környezettudatosságra neveli, óvja a
gyermekek jogait, emberi méltóságát
• Egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és
megbecsülésére valamint hazaszeretetre neveli a diákokat
• Segíti a diákokat abban, hogy elsajátítsák a közösségi együttműködés magatartási
szabályait, az etikus viselkedési normákat
• A rendelkezésre álló szemléltető és kísérleti eszközöket használja. Az ismereteket a
diákok tapasztalataira építve, az életkoruknak megfelelő kifejezésmóddal adja át
• Félévente legkevesebb 3 érdemjegyet ad a diákoknak
• Objektíven értékel, év végén az egész éves teljesítményt értékeli
• Együttműködik a szülőkkel, és rendszeresen tájékoztatja őket a gyermeküket érintő
kérdésekről
• Ellátja az adminisztratív teendőket
• Két éven keresztül megőrzi a témazáró dolgozatokat és a javítási útmutatókat
• Részt vesz az iskolai rendezvényeken, értekezleteken, fogadóórákon, szülői
értekezleteken és az éves ütemterv szerinti rendezvényeken
• Felelősséggel ellátja az előírt helyettesítéseket. Beosztás szerint biztosítja a tanulók
felügyeletét
• Óráit pontosan kezdi és fejezi be, munkahelyére pontosan érkezik
• Gondozza saját mentálhigiénés állapotát
• Heti munkaidejéből annyi időt tölt munkahelyén, amennyi munkájának teljes körű és
színvonalas ellátásához szükséges
• Minden tőle telhetőt megtesz a gyermek- és tanulóbalesetek megelőzéséért, a diákok
testi épségének megóvásáért
• Szaktárgyához tartozó iskolán/tanórán kívüli programokat szervez (pl.
múzeumlátogatás, háziverseny)
• Folyamatosan fejleszti, továbbképzi magát
• Egyéniségével, megjelenésével, felkészültségével, műveltségével, életmódjával,
iskolai és iskolán kívüli tevékenységével követendő példát mutat
• Elvégzi a kötelező továbbképzéseket
• Határidőre megszerzi a kötelező minősítéseket
• Nem fogad el a diákoktól aránytalanul nagy értékű ajándékot
V I T A I R A T
20
• Megőrzi a hivatali titkot
II. 2. Csak a középiskolai tanárra vonatkozó kötelezettségek
• A témazáró dolgozatokat egy héttel korábban bejelenti és két héten belül kijavítja
• A diákokat megfelelően felkészíti az érettségire
• Segíti a diákokat a pályaválasztásban
II. 3. Csak a tanítóra vonatkozó kötelezettségek
• Megkönnyíti az óvodából az iskolába történő átmenetet, játékos módszerekkel alakítja
ki a kötelesség és feladat tudatot
• Tanórai munkáját a gyerekek adottságainak, haladási tempójának megfelelően
differenciáltan szervezi, gondot fordít az életkori sajátosságokhoz illeszkedő fejlesztő
foglalkozásra, az idő optimális kihasználására
• Amennyiben szükségesnek találja, az osztályzatokon kívül szöveges értékelést is
készít a diákok munkájáról
• Tanítványaival megszeretteti a tanulást, felkelti bennük az érdeklődést
• Kiemelten nagy súlyt helyez a szóbeli és írásbeli kifejezési készség és a szövegértési
készség fejlesztésére
• Rendszeresen ellenőrzi, és motiváló hatással értékeli a gyerekek tanulmányi
teljesítményeit. Megtartja az írásbeli és szóbeli gyakorlási és ellenőrzési formák
egyensúlyát, az írásbeli feladatokat naponta ellenőrzi, javítja, javíttatja
• A lemaradó tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat szervez; egyéni
segítségnyújtással biztosítja továbbhaladását. Szükség esetén időben szakértői
vizsgálatot kezdeményez
• Szoros kapcsolatot tart fenn a szülőkkel, látogatja a családokat
• A gyerekeket érintő kérdésekről rövid időn belül tájékoztatja a szülőket
II. 4. Csak az általános iskolai tanárra vonatkozó kötelezettségek
V I T A I R A T
21
• A témazáró dolgozatokat egy héttel korábban bejelenti és két héten belül kijavítja
• Gondoskodik arról, hogy a diákok elsajátítsák az alapvető készségeket és képességeket
• Szoros kapcsolatot tart fenn a szülőkkel, látogatja a családokat
• A gyerekeket érintő kérdésekről rövid időn belül tájékoztatja a szülőket
II. 5. Csak a kollégiumi nevelőre vonatkozó kötelezettségek
• Tudatosan megszervezi a diákok délutáni/esti foglalkozásait
• Szakmai segítséget nyújt a diákoknak a tanulásban
• Gondoskodik arról, hogy a kollégiumban fejlesztő hatású tevékenységekre legyen
lehetőség
• A gyerekek munkájának ösztönzésére motiváló rendszert dolgoz ki
• Gondoskodik a kollégiumi eszközök állagának megőrzéséről
• Kiemelten biztosítja az életkornak megfelelő környezeti és az egészséges életmódra
nevelést
II. 6. Csak a szakoktatóra vonatkozó kötelezettségek
• Munkáját az intézmény pedagógiai programja, az iskola nevelési és szakoktatói terve
alapján végzi
• Tanmenetet készít; a tanmenetet egyezteti a szakmai elméleti tanmenetekkel, és ez
alapján halad
• Megismerteti a tanulókkal a tanműhely rendjét és felszerelést, megtanítja a tanulóknak
a munkával kapcsolatos anyagok, gépek, szerszámok kezelését, célszerű és
biztonságos használatát
• Az általános munkavédelmi oktatás keretében – tanév elején, illetve amikor szükséges
– megismerteti a tanulókkal a tanműhely munkavédelmi szabályait, ismerteti az egyes
szerszámok, gépek használatának speciális veszélyeit, a lehetséges veszélyhelyzeteket,
ezáltal a balesetveszélyes helyzetek elkerülésének lehetőségeit és a teendőket baleset
esetén.
• Felelős a gondozására bízott eszközök, felszerelések tisztántartásáért, a gépek,
berendezések szakszerű karbantartásának, meghibásodás esetén javításának
megszervezéséért, lebonyolításáért
V I T A I R A T
22
• Gondoskodik a foglalkozásokhoz szükséges anyagok, eszközök, szerszámok,
szakszerű előkészítéséről
• Segíti a tanulókat feladataik szakszerű elvégzésében, teljesítésében
• Feladata a tanulók munkájának irányítása, ellenőrzése, értékelése
• Személyes, hiteles példamutatásával igényes szakmai munkára nevel, tanítványaiban
megalapozott szakmai önbecsülést alakít ki.
• Folyamatosan fejleszti, továbbképzi magát, és az új szakmai ismereteket a tananyagba
beépítve, azt kiegészítve adja tovább tanítványainak
• Az iskola vezetésével egyeztetve – a lehetőségek függvényében – szakmai
tanulmányutakat szervez (szakmabeli termelő üzemek, szakmai kiállítások látogatása),
ahol lehetőség nyílik a legújabb eljárások, technológiák, gépek, berendezések
megismerésére. Ezekre az utakra a diákokat előzetesen felkészíti, hogy a látottakat
minél nagyobb hatékonysággal fogadhassák be
• A szakma aktuális helyzetének, várható szakember-igényének ismeretében részt vesz
és segít az iskola beiskolázási tervének elkészítésében, valamint a végzett tanulók
szakmai pályájának utókövetésében
• Segíti tanítványait, hogy megtalálják a nekik megfelelő külső gyakorlati helyeket, és
rendszeresen ellenőrzi az ott folyó gyakorlatot
